|
Aetate alia aliud factum convenit.
Más-más korhoz más-más tennivaló illik.
|
| | A település elhelyezkedése (szűk
völgyben a Nagy-Küküllő mentén) arra enged következtetni, hogy a város
lakosságának számottevő része nem választhatta fő foglalkozásának a
földművelést. 1720-21 között a Pragmatica Sanctia korában a feljegyzett
gazdasági állapot idevágó része szerint a városhoz tartozott 331
hektár szántóföld, 90 hektár rét és kaszáló. A mezőgazdaság alacsony
termelékenységi foka és az uralkodó kisbirtokos viszonyok között nem
fejlődött ki az intenzív mezőgazdaság.
|
| |
|
|
| A hitelrendszer kialakulása |
| | A 19. században két fontos, a gazdasági életet elõsegítõ tényezõvel gyarapodott a város: a Székelyudvarhely-Héjasfalva helyi érdekû vasút, és a székelyudvarhelyi Zálogkölcsönzõ Intézet és Betéti Pénztár. Az elsõ tényezõ, a helyiek által csak Székely Gõzös-ként becézett vonat naponta háromszor teszi tiszteletét városunkban, és bár öt kilométerrel hosszabb a pályája, több mit száz éve ugyanazon a nyomvonalon halad. A Zálogkölcsönzõ Intézet 12 éven át mûködött. Hitelhálózatában az apró és kisvállalkozók voltak többségben.1875-ben létesült takarékpénztár a városban. 1902-ben megalakul a Székelyudvarhelyi Tímárok Hitel és Termelõszövetkezete. Ezt az akkori kereskedelmi miniszter 14 ezer koronával támogatta. A népi hatalom minden “idegen” pénzintézetet felszámolt. |
|
|
|
|
|
|
| |
